Mivel a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogyan mi ahhoz alkalmazkodni tudunk, ezért folyamatosan nagy figyelemmel kell lennünk és elemeznünk kell a rohamos fejlődés által generált platformok, mint például a közösségi média káros hatásait.

Gyermekeink már úgy szocializálódnak, hogy gyakorlatilag hamarabb tudják használni az okostelefont/tabletet, mint bármely más egyéb elektronikus eszközt.

Ebből egyenes ágon következik, hogy ha a gyermek kezében ott az eszköz, aminek érti is a működését felhasználói szinten, előbb-utóbb el fogja kezdeni használni a közösségi média felületeit. Laikus szülőként az ember gondolhatja úgy nekifutásból, hogy ez nem akkora probléma, hát mi is püföltük a számítógépet a PlayStation-t gyerekkorunkban, viszont azt mindig elfelejtjük, hogy internet híján itt nem kellett számolnunk ismeretlen emberi tényezőkkel, maximum azzal a valakivel, aki ott ült mellettünk a másik kontrollerrel a kezében.

Játékról nincs szó

Míg az előbbi visszaemlékezésben a kilencvenes-kétezres évek gerincén leginkább számítógépes játékok kötötték le az akkori gyermekek/fiatalok figyelmét, manapság mindenki számára elérhető platformokon, más emberek által megosztott tartalmak formálják véleményüket, olyanokkal kommunikálnak, akikkel nem feltétlenül jó ötlet társalogni, illetve ’szinte’ szűretlen tartalmat kapnak.

„A világ legnagyobb pszichológusokat tömörítő társasága, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) május elején jelentette be, hogy kidolgozta az első, a fiatalkorúak közösségimédia-használatára vonatkozó egészségügyi iránymutatásokat és elveket.”

– írja a HWSW.

A társaság szerint nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a közösségi online hálózatok károsak, vagy hasznosak lennének, egyszerűen ezeket a felületeket megfontoltan és tudatosan kell használni. A gyermekek esetén értelemszerűen a szülők felelőssége, hogy kontrollálják gyermekük internethasználatát és kiszúrják az olyan ’red flag’-eket, amelyek egyértelmű jelzést mutatnak arra, hogy a gyerek potenciális veszélyben van, vagy épp olyan tartalmat készül fogyasztani, ami traumatizálhatja őt.

Nem csak a fiatalok vannak veszélyben a közösségi médiában

Egyébként érdekes párhuzamot lehet vonni a témában az idősek internethasználati szokásaival kapcsolatban, hiszen akik már viszonylag későn, ötven éves koruk után csatlakoztak a közösségi médiához, hasonló cipőben eveznek, mint a fiatalok, csak kicsit más köntösben. Az említett korosztálynál sincs meg ez a bizonyos ’szűrő’, ami ahhoz kell, hogy kiválogassuk azokat a tartalmakat, amelyekről egyértelműen világít, hogy adathalászat, clickbait, vagy csak egyszerűen pánikkeltés céljából készült ’kamucikk’. Ők még úgy szocializálódtak, hogy ami a híradóban volt, azt egyetemes igazságnak vélték és egyszer sem kérdőjelezték meg annak igazságtartalmát. Itt, ebben a rendszerben ez nem működik. Folyamatosan figyelni kell a hírek forrását és valóságtartalmát annak érdekében, hogy ne vezessen minket tévútra egy adott szöveg.

A témában még nem sok releváns kutatás született, viszont most már talán eltelt annyi idő, hogy az emberek észrevegyék, hogy gyermekeink sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint 20 évvel ezelőtt egy lövöldözős játék előtt ülve.