Pár évvel ezelőtt a mobiltelefon-piac jelentősen átalakult: gyakorlatilag egyen fazonjuk lett a készülékeknek, hatalmas kijelző elől, és sok kamera hátul, és csupán két operációs rendszer maradt versenyben. 

De mit is várunk a mobiltelefon ipartól? A kérdés biztos sok emberben megfogalmazódott már, hiszen a fejlődés lelassult. Két évvel ezelőtt elértünk arra a szintre, hogy lényeges előrelépés nem történik, az akkori csúcs kategória a mai napig állja a sarat minden téren. A kamerák, kijelzők, és minden egyéb úgy tűnik teljesen csúcsra van járatva a szektorban.

Most nem azt járjuk körbe, ami várható, hanem azt amire lehetőséget látunk egy hasonló időintervallumban. Ami tíz éve még lehetőség volt, az most már a valóság. A telefonunk lett az autókulcsunk, térképünk, és a bankkártyánk is.  Amit ma telefonnak nevezünk, az gyakorlatilag egy számítógép, egy kamera, és egy mindenre használható eszköz. Sokkal többet hoztak ki a gyártók ebből, mint amit elképzelni mertünk volna.

Szinte biztosan ki merem jelenti, hogy külső kinézetre nem nagyon fog már változni a mobiltelefon. És ha nem kapcsolunk a mobilunkhoz újabb eszközöket, akkor lényegében változni sem fog semmi. De elmondható mobilok képességei sem nagyon bővülnek majd érdemben a következő években. Hogy miért? Az alkalmazásboltok telítettsége véget vetett a fejlődő dinamikának, mindenre van legalább három alternatíva, amit szoftveresen meg lehet valósítani azt mára sikeresen megvalósították.

Itt igazoljuk a fenti állításunkat miszerint, az utóbbi években a piac fejlődése nem újabb funkciókban mérhető, a meglévő hardverek sebességének növelésében, a fényképezőgépek minőségének javításában, esetekben a kijelző minőségének javításában, a felbontás javításában. A trendek most a flexibilitásra építkeznek, a Samsung a sokadik hajlítható kijelzős telefonját dobta piacra, és úgy néz ki, más gyártok is felnülnek erre a vonatra. De próbálkoznak olyanokkal is, amelyek feltekerednek, vagy az egész készüléket körbe ölelik. 

Jön a paradigmaváltás a mobiltelefonoknál? Határozottan NEM! Inkább abba az irányba gondolkozunk tovább, hogy a telefon kifejezés egyre jobban el fog távolodni, az eddigi fogalmaktól, és olyan technológiák érkeznek, amelyek teljesen megváltoztatják a hétköznapjainkat.

Mivel az átlagfelhasználók számára a jelenlegi telefonfejlesztések nem elég egyediek, cserébe elképesztően erősek ezért ritkábban cseréljük őket, a gyártók ezt felismerték, és nem a telefonokkal, hanem a kiegészítőkkel próbálnak meg újat mutatni. Ilyenek a különböző okoseszközök, fülhallgatók.

Első jele volt a végül teljesen elkaszált okosszemüveg a Google Glass, a piacot meghódító, és a svájci óraipart is maga alá temető okosóra dömping, élükön az Apple Watch-csal. 

Két út áll előttünk, már csak az a kérdés, hogy a gyártók melyikre fognak rákanyarodni. Az első és a megdöbbentőbb az a testünkbe integrált okostelefon, ami új nevet kap majd, persze kérdés mi történik, ha nem fizetjük majd a számlát. Erre több ötletet is felvetettek már, és annak ellenére, hogy idegennek tűnhet, a testebe ültetett készüléknek technikai és fizikai akadálya nincs. 1958-ban ültették be az első pacemakert, ami ugyan nem telefon, de az idők során egy testbe épített számítógép szintjére fejlődött. Ilyenek még a zagyi neuronhálózattal összekötött művégtagok is. Így már nincs is annyira távol.

Etikai aggályokat vet fel az Információ- és kommunikációtechnológiával támogatott modern orvostudomány, így a szabályozás nem tudja megfelelő ütemben követni. Ezért ez az irány könnyen juthat arra a vágányra, amelyekre a drónok, és az önvezető autók álltak be. Nem tudjuk megállítani a fejlődést, de az irányát még meg tudjuk változtatni. Biztosak lehetünk azonban abban is, hogy vannak olyan innovatív és előremutató vállalatok, amelyeknek köszönhetően még a század közepe előtt lesznek működőképes megoldások erre.

Ennél sokkal kézelfoghatóbb közelségben van a két új és úttörő technológia, mégpedig az AR (kiterjesztett valóság) és a VR (virtuális valóság). Mind a kettőre volt már példa, és ipari felhasználásuk megkönnyítette a kutatást és fejlesztést. A hardverek fejlődése elhozta a „megváltást”, már otthonra is beszerezhetünk VR szemüvegeket 100 ezer forint környékén, így eljöhet a hordozható méretben megvalósuló projektált kép felemelkedése is. Már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy teljesen interaktív környezetet tudjunk teremteni. Így a képernyő helyett csak a kivetített képet kell megérinteni a vezérléshez. Mivel ez nem a jövő, hanem a jelen, így ennek a megoldásnak az integrálása pár éven belül megoldódhat elég itt az Apple legújabb eszközét gondolni.

Ha lesz paradigmaváltás az a mobiliparban egyértelműen akkor fog bekövetkezni, amikor teljesen szimbiózisba fogunk kerülni a gépekkel. A jelenkor egyik legnagyobb elméje Elon Musk 2017-ben jelentette be, hogy az agyat összekötötte a gépekkel, és a Neuralink a tavalyi évben már sikeresen végzett ilyen jellegű kísérleteket.

Ennek a jogi háttere még nem tisztázott, ahogy az sem, hogy mikor leszünk mi erre felkészülve, hogy testünket és agyunkat virtuális hálózatokra csatoljuk. Elég csak arra gondolni, amikor először megadtuk az újlenyomatunkat, vagy egyéb biometrikus azonosítóinkat a telefonunknak, és az azokat gyártó cégeknek.